Gimnazista éveim alatt a kaposvári helyi televízió stábjában dolgozhattam, ahol operatőröktől és technikusoktól tanultam meg, hogyan lehet képekkel történetet mesélni. Bár később programtervező matematikusként végeztem Budapesten, és a mai napig a szoftveriparban dolgozom, a vizuális alkotás iránti szenvedélyem mindig megmaradt.
Hosszú ideig az utazások és a családi pillanatok dokumentálása jelentette számomra a fotózást, majd fokozatosan mélyebbre ástam. Makrófotózással kezdtem foglalkozni, önállóan keresve a technikai és kreatív lehetőségeket. Az egyik aukcióra kerülő fotóm is ebből az időszakból származik.
Az utóbbi években a street fotózás került a fókuszba. Ezt a műfajt remekül lehet kombinálni az utazással és a hétköznapokkal egyaránt. Az utcákon és közösségi tereken végtelen kreatív lehetőség nyílik a történetmesélésre.
Nemzetközi fotóművészeti elismeréseimhez (tavaly AFIAP, majd idén EFIAP minősítés) hozzájárult a Képolvasók Fotóklub aktív közössége, a közös kiállítások országszerte, valamint a versenyek és érmek a világ számos országából. Ezek a sikerek megerősítenek abban, hogy érdemes tovább keresni a fényt, az árnyékokat és az emberi pillanatokat.
A Van Esély javára idén felajánlott mindkét képem szerepelt kiállításokon itthon és külföldön, hoztak érmeket nemzetközi FIAP versenyeken. A „Hangyák harca” c. fotó 19, az „Éjféli ablakok” 21 elfogadást és szalagot kapott nemzetközi versenyeken, ez utóbbi aranyérmet szerzett Kongóban 2024-ben.




